103 éve, 1920. június 4-én erőltették rá Magyarországra a trianoni békediktátumot, ezzel elvesztette történelmi területének és lakosságának kétharmadát. Jeney János, a Magyarságkutató Intézet térképész munkatársa volt az Öreg vendége.
Hogyan és miért jutott Trianon után az ezeréves Magyarország ilyen széttagolt állapotba? Jeney térképészként leleplezi, hogy a románok, a csehszlovákok és a szerbek miként hamisították a többségi magyarság településhelyeit román, szláv és szerb többségűvé. Ebben segítségükre volt a francia és a brit hatalmi politika. Teleki Pál földrajztudós, későbbi miniszterelnök hiába készítette el a királyi Magyarország néprajzi, népsűrűségi térképét, azt nem vették figyelembe. Erdély ritkán lakott, magas hegyeit benépesítették románokkal, a sűrűn lakott színmagyar területeket pedig átszínezték szintén románra. Ugyanezt tették a csehek és szlovákok is, akik a Felső-Magyarország színtiszta történelmi magyar településeit elszlávosították a térképükön.
Jeney szerint a vörös kommün, Károlyi Mihályék, Kun Béláék hazaáruló politikája, a magyar hadsereg leszerelése nagyban hozzájárult a mértéktelen területvesztéshez. Szóba került az is, hogy Nyugat-Európa, jelenleg az Európai Unió érzéketlen a kisebbségek, nemzetiségek ügyében. Bár szóban az önrendelkezés, a jogállamiság hívei, de például a kárpátaljai orosz, magyar, ruszin kisebbségek durva elnyomása – anyanyelvüket nem tanulhatják az iskolákban, kultúrájukat nem támogatják stb. – nem érdekli az EU-t.
Miután Jeney János Dél-Afrikában élt évtizedekig, szóba került a fekete apartheid. Lődd a búrt! – ez a jelszó a feketék között, százával ölnek s kínoznak meg búr, angol farmer családokat a kormány által szított gyűlöletkeltés miatt. A több száz éve ott élő fehér családok százezrével menekülnek el Dél-Afrikából. Ez az újfajta fekete apartheid hidegen hagyja az Európai Uniót és az Egyesült Államokat.
