Ukrajna gyorsított eljárásban szeretne az Európai Unió tagja lenni, miközben az országában élő kisebbségeit üldözi, nemcsak az oroszokat, az őshonos magyarokat is, mindenkit, aki nem felel meg a tiszta vérű és nyelvű ukrán embertípus eszményképének. Szili Katalin a határon túli magyarokért felelős miniszterelnöki biztos saját bőrén tapasztalta a ,,jogállami” Ukrajna diktatórikus, elnyomó intézkedéseit.
Az orosz-ukrán háború közben van ideje Ukrajnának, hogy nemzetiségi törvényekkel jogfosztottá tegye a magyar kisebbséget. Szili Katalin érthetetlennek tartja, hogy az EU a kisebbségi kérdést egy ország belügyének tartsa és nem európai ügynek. A legutóbb elfogadott ukrán oktatási törvény 7. cikkelye kimondja a nemzetiségek számára a kötelező asszimilálódást. Ez pedig egyszerre ellenkezik az ENSZ alapokmányával, illetve az Európai Unió és a Velencei Bizottság által megfogalmazott elvekkel.
Hogy lehet Ukrajna az EU társult tagja, ha a jogállamiság alapvető feltételeit nem tartja be?
– kérdezi a miniszterelnöki megbízott. Ugyanakkor Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az EU-ukrán csúcstalálkozón kijelentette, hogy Ukrajna szépen halad a jogállamiság útján. Ez a Janus-arcúság az európai értékeket kérdőjelezi meg. Semmibe veszi, hogy Ukrajna erőszakkal szervezi át Kárpátalját, a magyar nyelv tanításának fokozatos betiltását, a magyar jelképek, szimbólumok lerombolását.
Szili hivatalos kárpátaljai látogatásra érkezett a napokban Beregszászra, a magyar kultúra napján, Petőfi Sándor születésének és a Himnusz megírásának 200. évfordulójára. A munkácsi várban nem koszorúzhatta meg Petőfi szobrát, az ukránok nem engedték meg, hogy a Habsburgok ellen Zrínyi Ilona által két évig megtartott Munkács várába beléphessen. Tapasztalnia kellett, hogy nemcsak a magyar feliratokat, nemzeti zászlókat távolították el a magyar intézményekről, hanem összefogdossák az utcán a kárpátaljai férfiakat golyófogónak a frontra.
Szili Katalin sajnálatosnak nevezte, hogy Európa gyáván hallgat, sodródik a mainstreammel, fél attól, ha nem így tesz, akkor orosz barátsággal vádolják. A miniszterelnöki megbízott leszögezte, hogy a megoldás továbbra is az, amit a magyar kormány képvisel: a minél előbbi béke, a háború befejezése és a térség európai normáinak – ha van ilyen – betartása.
Szili Katalin mint az MSZP egykori alelnöke beszélt egykori pártja, az MSZP megsemmisülésének okairól is. Hogy mivel magyarázza a rendszerváltozás után sokáig legerősebb párt fokozatos eljelentéktelenedését, az kiderül a beszélgetésből.
