Cey-Bert Róbert író, ’56-os szabadságharcos ellen liberális hiénák lejárató cikksorozatot indítottak. Megkérdőjelezték, hogy Pongrátz Gergely mellett harcolt a Corvin közben, ahogy azt is, hogy emigrálása után Genfben doktorált szociológiából, gasztronómiából, és azzal kapcsolatban is kétségeiket hangoztatták, hogy a Gasztronómiai Világtanács főtitkára lett volna. És azt valótlanként ábrázolták, hogy részt vett volna a Burmában élő karenni nép szabadságért folytatott küzdelmeiben, emellett azt is megpróbálták cáfolni, hogy barátságot ápolt Mindszenty József bíboros hercegprímással. Szélhámos lenne Cey-Bert Róbert, ahogyan a többi között Eörsi László is pedzegette?
A valóság az, hogy Pongrátz Gergely és Wittner Mária forradalmárok igazolták, hogy Robi harcolt 1956-ban; hiteles diplomamásolatok, fényképek, angol, francia gasztronómiai cikkek támasztják alá doktorátusát, nemzetközi hírű gasztronómiai tevékenységét. Csak azt nem vonták kétségbe, hogy író lenne. Ugyanis több mint ötven könyve jelent meg, legtöbbje a szkíta–hun–magyar rokonságról szól.
Cey-Bert Róbert író a 85. évén is túl rendületlenül írja kézzel könyveit, gyertyafény mellett Mianmarban, a karennik által lakott kis őserdei faluban, ahová évente egy hónapra Siófokról szinte hazalátogat a szeretett karenni népéhez, akik tiszteletbeli törzstaggá választották. Hogy miért? Mert részt vett a kisebbségben élő karenni nép szabadságküzdelmeiben, dzsungelharcaiban a burmai junta ellen. Cey-Bert Róbertet az ötszázezres karenni nép nemzetközi nagykövetévé választotta, és 1993-ban elérte, hogy a karenniket felvegyék a Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szövetségébe.
Miért is került elő ismét Cey-Bert Róbert neve?
Azért, mert aljas rágalomhadjárat indult ellene. Róbert szerint 1956 hőseit rágalmazzák, eszményeit hiteltelenítik és gyalázzák azok, akik a szabadságharc vérbe fojtóinak vérbeli és szellemi leszármazottai. Legutóbb a balliberális újságírók, történészek azt kezdték terjeszteni Cey-Bert Róbert Gyuláról, hogy semmi köze 1956-hoz, az emigrációban nem is szerzett az egyetemen doktorátust, és nemzetközi hírű gasztronómiai szakemberként nem is jegyzik a nevét, valamint nem is harcolt Burmában.
A beszélgetésben azonban írásos dokumentumok, fényképek, külföldi lapok, személyes kiállások alapján bizonyítható, hogy Cey-Bert Róbert Pongrátz Gergely és Wittner Mária harcostársa volt a Corvin közben. Ezt Pongrátz Gergely és Wittner Mária aláírásukkal bizonyították. Élete valóban kalandos volt, mert a Távol-Kelet szerelmeseként végül egy burmai kis őserdőben lelte meg időről-időre otthonát. Chrudinák Alajos filmet forgatott róla a Panoráma című műsora számára a burmai dzsungelben, ahol helyiek beszéltek jótevőjükről, Ráday Mihály is filmet készített Cey-Bert gasztronómiai tevékenységéről Ízes életek címmel. Legutóbb a legkisebb Pongrátz fiú, András beszélt bajtársáról. A szervezett rágalomhadjárat azért indulhatott ellene – Cey-Bert Róbert szerint –, mert az idei áprilisi országgyűlési választásokon Wittner Máriával felhívást tettek közzé az ’56-osok nevében, hogy támogassák az Orbán-kormányt.
