Szerdai kampányrendezvénye alatt egy injekciós fecskendővel támadták meg Tino Chrupallát, az AfD (Alternatíva Németországért) elnökét Ingolstadtban. A hírek szerint két fekete ruhába öltözött fiatal férfi beleszúrta az orvosi eszközt a politikusba, aki rosszul lett, anafilaxiás sokkot kapott, összeesett és mentőt kellett hívni hozzá. Az AfD kampányrendezvényére a CDU, a Die Linke és a Szociáldemokrata Párt rászervezetett egy ellentüntetést. Jelentős rendőri erők is kivonultak, ezért sikerült a két támadót azonnal őrizetbe venni. A ruházat alapján nem kizárt, hogy az Antifa ultrabaloldali erőszakszervezethez köthetőek. Jelenleg még nem közöltek részleteket Tino Chrupalla állapotáról, csak annyit, hogy intenzív osztályon van. A rendőrség nyomoz az ügyben.
Az Antifa az elmúlt években számos politikust sebesített meg súlyosan, életveszélyesen, például vascsövekkel vagy viperával. Több AfD-irodát és járművet felgyújtottak. Alice Weidel, az AfD főtikára már közel két hete rendőri védelem alatt ál egy titkosított helyen, mivel olyan komolyan vehető merénylettel fenyegették meg, hogy a hatóságok tanácsára lemondott minden rendezvényt és egy úgynevezett „biztos házba” szállították. A német koalíciós kormányt sokkolja az AfD előretörése, főleg, hogy már a nyugati tartományokban is ez tapasztalható. Hessenben már a második legerősebb politikai erővé vált. Még Angela Merkel volt kancellár is felszólalt a tévében, és egy politikai vitaműsorban azt mondta: tisztában van azzal, hogy sok választó nem ért egyet a jelenlegi kormány politikájával és mérgesek, de ne azzal kritizálják a kormányt, hogy az AfD-re szavaznak, mivel ez egy rossz döntés.
Elképesztő, hogy a nagy kormánypártok és a fősodratú médiumok semmibe veszik a német választók 20 százalékának az akaratát. 2015-ben, amikor az AfD előretört a migrációs hullám miatt, Merkel ostobának nevezte az AfD szavazóit. A „wir schaffen das” (mi majd megoldjuk) politikája miatt a CDU/CSU 11 millió választót vesztett, ebből sokan átszavaztak az AfD-re.
Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy kormánya mégsem küld nagy hatótávolságú (500 km) Taurus rakétákat Ukrajnának. A kijevi kormány már hónapok óta kéri ezt a fajta cirkálórakétát Berlintől. Annak ellenére, hogy több konzervatív és liberális képviselő is követelte a fegyverek átadását, Scholz nemet mondott. Elképzelhető, hogy a Joe Bidennel folytatott telefonbeszélgetés is közrejátszott benne. Scholz szinte minden Ukrajnának nyújtandó segélyt egyeztet a Fehér Házzal.
Washington kitalált egy legális módot arra, hogy elkobzott iráni fegyvereket és lőszert küldjön Kijevnek – jelentette szerdán a CNN meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva. Az amerikai hadsereg központi parancsnoksága (CENTCOM) a hét elején már leszállított egymillió lőszert az ukránoknak. A szállítmányok “segíthetnek enyhíteni az ukrán hadsereg néhány kritikus hiányosságát, mivel több pénzt és felszerelést várnak az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől” – írja a csatorna. A CENTCOM azt állítja, hogy a lőszerek Iránból a jemeni Húszi milíciához tartottak, az ENSZ fegyverembargójának megsértésével, amikor 2022. december 9-én az amerikai haditengerészet lefoglalta őket. A következő hetekben további fegyvereket és lőszereket foglaltak le amerikai és francia hajók. Februárban a washingtoni Center for a New American Security (CNAS) agytröszt azt javasolta, hogy a lefoglalt fegyvereket küldjék Ukrajnába, szimbolikus megtorlásként azért, mert Irán állítólag drónokat adott el Oroszországnak. Az amerikai kormánynak azonban több hónapba telt, amíg jogi lehetőséget talált erre.
