Vannak olyan közel-keleti országok, ahonnan nem jönnek el az emberek, mivel a stabil politika, a magas fizetések jobb életkörülményeket teremtenek, mint több európai államban. Ilyen Omán is, ahol a helyi Sultan Qaboos Egyetem minden évben külföldi diákok tucatjának ad ösztöndíjat. Az idén is már több magyar egyetemista érkezett az országba, akik a Corvinuson vagy az ELTE-n tanulnak nemzetközi kapcsolatokat, politikai tudományokat vagy arabisztikát.
Az egyetem nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a diákok megismerjék az ország kultúráját és a változatos természetét. A homoksivatagtól kezdve a hegységekig és az Indiai-óceán partjáig, ahol a zöld teknősök rakják le tojásaikat nagyon színes a táj ebben a hatalmas országban. A halászat a legfontosabb bevételi források egyike a datolyatermesztés és a kereskedelem mellett. A gyöngyhalászok még most is tevékenykednek a térségben, igaz már nem szabadtüdővel, hanem búvárpalackkal merülnek le a jó „fogás” reményében. Az innen származó gyöngy lényegesen értékesebb, mint az ázsiai kagylófarmok mesterségesen tenyésztett gyöngyei. A „dau” tipikusan a Perzsa-öböl országaira jellemző hajó, amelyet az ománi mesterek évszázadokon át tökéletesítettek egy nagy kereskedőnemzetet hozott létre. Afrikától Ázsiáig összekötöttek rengeteg országot tengeri útvonalaik. A „daut” mind a mai napig használják és egészen Indiáig elhajóznak velük, igaz ma már motor hajtja őket vitorla helyett. A többnapos túrákon, ahol arab nyelvű idegenvezetés van, most éppen két magyar diáklány ismerkedik Omán történelmével és kultúrájával.
Közben változatlanul rengeteg migráns érkezik Európába, vannak olyan napok, amikor ezernél is több menekültet fogadnak be Lampedusán vagy más olasz kikötőkben. A fő úti cél még mindig Németország. A magas segélyek mágnesként vonzzák a gazdasági menekülteket. A német önkormányzatok egyre elkeseredettebben nézik a zöld-vörös kormány ámokfutását ezen a téren is. Az SPD, a szociáldemokraták már készek lennének változtatásokat eszközölni a menekültügyi politikában és akár egy felső határt is megszabni, hogy hány embert képes még befogadni Németország, ám a Zöldek (Die Grünen) még mindig a korlátlan migrációt erőltetik. A kisebb települések pénze elfogyott és folyamatosan hitelt kell felvenniük a központi kormánytól (Bund) hogy kifizessék a segélyeket és fenntartsák a migrációs központok működését szállásokkal, orvosi ellátással óvodákkal és jogi segélyszolgálattal.
Egyre ingerültebb a kommunikáció Berlin és Varsó közt. Brüsszel és a német kormány azzal vádolja Lengyelországot, hogy pénzért bárki kaphatott schengeni vízumot a lengyel konzulátusokon és most ezek az emberek tízezrével jönnek Németországba, hogy menedékjogért folyamodjanak. Olaf Scholz német kancellár pénteken felvetette a határellenőrzés bevezetését a lengyel-német határon. Ez káoszt fog okozni, mivel sok német dolgozik Lengyelországban és fordítva. A határmenti települések már szinte összenőttek, iparosok, pékek, szolgáltatók a határ mindkét oldalán működtetik üzleteiket.
Az nem működhet, hogy a lengyelek pénzért árulják a vízumokat, akik megkapják, azok meg Németországba jönnek
– nyilatkozta Scholz elég paprikás hangnemben az ARD TV-csatornának. A szociáldemokrata kancellár tisztában van vele, hogy a migránsok a segély miatt érkeznek, így azt is felvetette, hogy a jövőben készpénz helyett olyan kuponokat kapjanak, melyekért élelmiszert és ruhaneműt vásárolhatnak. Az átlag 740 euró/hó készpénzsegély rengeteg azoknak az embereknek, akik havi 200 euróért (kb., 80 ezer forint) keményen dolgoznak afrikai vagy ázsiai országokban. Sokan ennek egy részét hazaküldik és ebből tartják el családtagjaikat.
A hivatalok azt is tapasztalják, hogy sok ezren csak beutaznak, menedékjogok kérnek, megvárják, hogy elkészüljön a bankszámlájuk és a hozzátartozó kártya, amire a segélyt utalják, majd hazautaznak. Rengeteg segélyt iraki, szír, eritreai bank automatákból vesznek fel. Friedrich Merz, a CDU elnöke keményen kritizálta a jelenlegi kormány menekültpolitikáját: „migránsok ezrei megcsináltatják állami költségen a fogaikat, miközben a német páciensek hónapokat várnak egy időpontra.” Scholz kritizálta Merz kijelentését, mivel szerinte ez az AfD retorikája és az ő politikájukat erősíti. Tény, hogy az AfD ismét felvette a migrációs fonalat és az mentén politizál. Ezért a Zöldek mindent megtesznek, hogy betilthassák az Alternatíva Németországért pártot. Igyekeznek ultrajobboldalinak és alkotmányellenesnek beállítani az AfD-t. Tény, hogy a jelenlegi migrációs helyzet nagyban hasonlít a 2015-ös állapothoz, ám most nincs egység a német pártok közt, sőt a migráció akár a kormánykoalíció végét is jelentheti.