A bakui kormány kedd délután elrendelte a terrorizmus elleni hadműveletet Nagorno-Karabah (Hegyi-Karabah) régióban. A szakadár területen az ott élő örmények kikiáltottak egy független köztársaságot Sztyepanakerttel mint fővárossal, amelyet senki sem ismer el, mégis Örményország támogatását élvezi. A hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó területen az örmény szeparatisták tüzérségi állásokat építettek ki és létrehoztak egy kisebb hadsereget.
Az éjszaka folyamán az azeri erők több katonai állást megsemmisítettek, amelyben 27 örmény lázadó és két civil vesztette életét. Hegyi-Karabahban azeriek és örmények élnek, a lakosság száma 140 ezer körül mozog és nagyjából háromszor annyi örmény él a területen, mint azeri. A harcok nem most kezdődtek, hanem már a Szovjetunió kikiáltása után, 1918–1920 között voltak összecsapások Nagorno-Karabah miatt, holott mind Azerbajdzsán, mind Örményország szovjet köztársaságok lettek. A Szovjetunió felbomlása után, az 1991-ben kialakult hatalmi vákuum ismét háborúhoz vezetett, amely három évig dúlt, majd egy tűzszünettel lett vége. 2020-ban ismét komoly harcot vívott Azerbajdzsán az örmény lázadókkal, akik nehéztüzérséget is bevetetettek a kormányerők ellen. Az azeri csapatok ekkor felszámolták az ellenállást, ám ez láthatóan újraformálódott.
Szerda reggel Baku bejelentette, hogy nagy részben elérte a terrorellenes művelet célját, és most felszólították a lázadókat a fegyvereik beszolgáltatására. Augusztus végén már elkezdődött a feszültség kibontakozása, amikor egy francia delegáció Örményországból akart belépni Nagorno-Karabahba, hogy humanitárius segélyt vigyen a területre. Ezt az azeri kormány nem engedélyezte, mivel beavatkozásnak minősítette az ország belpolitikájába. Örményország kihangsúlyozta, hogy nem tart igényt erre a területre, bár felmerül a kérdés, hogy a lázadók miként jutnak hozzá ismételten nehézfegyverekhez, mint tüzérség és aknavetők.
Olaf Scholz német kancellár felszólalt az ENSZ-ben és óva intette a világ országait egy „látszatmegoldástól” az orosz–ukrán háború kapcsán. „A béke szabadság nélkül csak elnyomás. A béke igazság nélkül diktatúra” – filozofált Scholz egy kissé Georg Orwellre hajazó gondolatmenettel. A német kancellár változásokat akar az ENSZ Biztonsági Tanácsában elérni. Burkoltan ugyan, de kifejtette, hogy Németországnak is helye lenne az állandó Biztonsági Tanácsban, hiszen az USA után Németország a második legnagyobb befizető. Azt is kifejtette, hogy Ázsiának, valamit Dél- és Közép-Amerikának is nagyobb szerepet kellene kapnia döntéshozóként.
Zelenszkij ukrán elnök követelte Oroszország kizárását az ENSZ Biztonsági Tanácsából, majd kihangsúlyozta, hogy Moszkva veszélyt jelent a balti államokra és Kazahsztánra, valamint az orosz csapatok fel akarják robbantani a zaporizsjai atomerőművet. Az sem zavarta ezen kijelentésében, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség többször is ellenőrizte a létesítményt és nem találtak erre utaló nyomokat. Kitért a gabonaszállítási egyezmény felmondására Oroszország részéről, ám azon átsiklott, hogy Ukrajna fegyvereket csempészett be a civil szállítóhajókon és ezzel megszegte az egyezményt. Ezen kívül terroristaállamnak nevezte Oroszországot és népirtással vádolta meg. Lényegében a napi videoüzeneteit ismételte meg kedvenc zöld ruházatában.
