Az AfD, azaz az Alternatíva Németországnak nevű párt szárnyal. Sonnebergben a párt új polgármestere 52 százalékkal győzött, annak ellenére, hogy mind a konzervatív pártok, a CDU és a CSU, mind a jelenlegi balliberális koalíció szélsőjobboldali erőnek titulálja, és azt is elérték, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (Verfassungschutz) veszélyes, titkosszolgálati eszközökkel megfigyelendő párttá nyilvánítsa. Ennek ellenére a német választók jó része valóban egy alternatívát lát a pártban: a mostani közvélemény-kutatások is kimutatták, hogy jelenleg a németek 19,9%-a szavazna az AfD-re, ha az elmúlt hét vasárnapján lettek volna a Bundestag-választások. Ez a szám az elmúlt választáskor mindössze 10,3% volt. A polgárok láthatóan csalódtak a jelenlegi zöld-vörös-liberális koalícióban, hiszen a nyitott határok, a migránsbűnözés, a teszetoszaság a fűtésrendszerekkel kapcsolatban elbizonytalanította a szavazókat.
Kelet-nyugati megosztottságot azért még tapasztalhatunk: a volt NSZK (Nyugat-Németország) területén a párt támogatottsága 12,8%, a volt NDK (Kelet-Németország) tartományaiban 25,9%-ban választanák az AfD-t. A Kereszténydemokrata Párt (CDU) és a Keresztényszociális Párt (CSU) sok választót vesztett, mivel a konzervatív blokk még Merkel alatt kapkodni kezdett. Megpróbált egyszerre kereszténykonzervatív, zöldpárti és liberális is lenni. Ez pedig nem megy. A szavazók arról panaszkodtak, hogy ez a két párt teljesen elvesztette az arculatát és a Zöldpárt politikáját szajkózza. A migráció kérdése is tönkretette a nagy pártokat, hiszen mind a migráció legalizálásáról beszéltek, a befogadásról és a szétosztásról. Az is tapasztalható, hogy a kisebb települések pénze elfogyott, mivel túl sokba került a migránsok elhelyezése, élelmezése és a segélyek kifizetése. Az AfD ezt természetesen tematizálja.
A jelenlegi balliberális koalíció természetesen folytatja az agymosást: a fősodrású sajtó folyamatosan riogat az AfD-vel és igyekszik a pártot „neonáciként” eladni a potenciális szavazóknak. A híradók pityergő fiatalokat kérdeznek meg, akik levegőért kapkodva a demokrácia halálának nevezték Robert Sesselmann győzelmét Sonneberg városában. Persze a magyar baloldali sajtó is a „szélsőjobb” győzelméről írt. Tény, hogy német elemzők szerint a 2025-ös választásokon az AfD akár kancellárjelöltet is állíthat. Tény, hogy jelenleg az AfD a második legerősebb párt a közvélemény-kutatók szerint. Erről már Alice Weidel, a párt társelnöke is beszélt – ő maga is esélyes erre a posztra.
A helyzet kezd a 2015-öshöz hasonlítani, amikor az AfD a migrációs válság miatt előretört. Merkel „Wir schaffen das” (mi megoldjuk ezt) politikája megrettentett sok választót. Nagyjából 10 millióan pártoltak el a CDU/CSU-koalíciótól. Merkel ezeket az embereket ostobának nevezte, ahelyett, hogy megpróbált volna egy politikát folytatni, hogy visszanyerje a választók bizalmát. Nem minden leszakadt szavazó ment át az AfD soraiba, de így is sok millióan döntöttek a „jobbratolódás” mellett.
