Most a bankok a frontra, a háborúba mennek. Boros Imre közgazdásszal, az első Orbán-kormány miniszterével mi másról is beszélgetett volna az Öreg, mint a pénzről, ami hatalmi tényező és a világ bankjairól, a bankrendszerről.
Boros szerint a pénz tulajdonlása a szuverenitás biztosítéka. A világot, a királyok és a nemzetek között folytatott háborúkat évszázadok óta a pénzhatalmi emberek irányították, a többi között a Fuggerek, a Rothschildok, a Rockefellerek, a Warburgok. Ma is tíz titokzatos család kezében van a világ sorsa, jobban mondva olyan ismeretlen pénzemberek irányítják a nyugati világot, akiknek kiléte a homályban van.
A közgazdász a történelmet is gazdasági keretben értelmezi, és tartja, hogy az első és a második világháború nem két háború volt, hanem egy kétfelvonásos világégés. A fő célpont Oroszország legyűrése volt, hogy megszerezzék hatalmas bányakincseit és rátegyék a kezüket a kimeríthetetlen erőforrásaira. Napóleon is csak úgy tudott hadjáratot indítani Oroszországba, hogy előzőleg megteremtette a francia nemzeti bankot, amely finanszírozta a hatalmas hadseregét. Ám mivel a világ pénzeinek, aranykészletének többsége ismeretlen magánkezekben van, és már akkor sem volt érdeke a háttérben meghúzódó hatalomnak, hogy Napóleon a fejükre nőjön, végső és teljes győzelmet nem arathatott.
Lenint a német és svájci bankárok pénzelték – Oroszországot ki akarták vonni a háborúból –, hogy Németország az erőforrásait a nyugati frontra koncentrálhassa. Hitler felfegyverkezését is az olyan pénzhatalmasságok támogatták, mint a Warburgok, a Kruppok és a Thyssenek. Megérkezve a jelenbe, Boros állítja, hogy az orosz–ukrán háború hátterében is az ismeretlen pénzügyi hatalmak játékai állnak, a célpont pedig most is a kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkező Oroszország.
A történelemnek van egy kevéssé kibeszélt aldiszciplinája, a pénztörténelem. Boross elmesélte az Öregnek, hogy az ezüst- és aranyfedezet helyébe hogyan került a dollár, és hogyan lett a dollárból olyan egyeduralkodó világpénz, ami mögött valójában nincs fedezet. A nemzetközi pénzügyi hatalmak világuralmi törekvéseinek az állami, a nemzeti tulajdonban lévő bankok állnak útjában. Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban gyakorlatilag a nemzeti bankokat felszámolták, különböző külföldi érdekeltségek kezébe kerültek. Nem véletlen, hogy az Európai Unió vezető hatalmai már nem rendelkeznek akkora szuverenitással, mint régebben. Ezért támadták meg most a svájci nemzeti bankot, mert útban volt. A csődtől egy felvásárlási akcióval a svájci állam mentette meg. De ez kivételes eset volt, mert Svájc féltve őrzi a pénzügyi függetlenségét is.
Boros úgy látja, hogy Magyarország viszonylag biztonságban van, mert a Magyar Nemzeti Bank teljes mértékben az állam tulajdonában van és a magánbankoknak kicsi a befolyásuk. De itt is a fő cél, hogy felszámolják ezt az önállóságot, nemzeti szuverenitást, hogy eltűnjön a jelenlegi állam, és akkor szabad az út a Nagy Európai Egyesült Államok megteremtése felé, egységes pénzrendszerrel, egységes irányítással. A kérdés, hogy az EU különböző tagállamai, szavazói mikor ismerik fel, hogy önálló állami létük végóráit élik. Oroszország tartja magát, most már szoros barátságban Kínával, így ez a pénzhatalmi ütközet többesélyes.
