Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kéne fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.
Az illegális bevándorlással kapcsolatban mit lehet tudni, hogy áll jelenleg a migrációs betelepítési kvótáknak az ügye? Továbbá a gázai konfliktus az változtatott-e az uniós szervek migrációval kapcsolatos hozzáállásán?
Van egy tíz jogszabályból álló csomag, az eléggé előrehaladott állapotban van már sajnos, hiszen a kimenő széria, főleg a progresszív liberális adminisztrációja az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Parlament progresszív liberális többsége szeretné még ebben a ciklusban ezt az egészet lezárni, mielőtt lejár a mandátumuk és ebben partnerek a spanyolok és a belgák is, akik a minket megelőző soros elnökséget töltik be. Éppen ezért került bele a TRIO-programba is, hogy ezt a csomagot mindenképpen eredményesen kell lezárni. Ami meg a másik kérdést illeti, csak beigazolódott az, amit a magyar kormány már évek óta mond, hogy az illegális bevándorlás és a terrorizmus, illetve a nemzetbiztonsági kockázatok között egy nagyon erős összefüggés áll fenn. Csak szét kell néznünk ma Európában, sikerült az elhibázott brüsszeli migrációs politikának köszönhetően a Közel-Kelet mindennapos konfliktusait az európai fővárosok főterére importálni. Ad absurdum, mindennaposok a bombariadók, Németországtól Franciaországon át a nyugat-európai nagyvárosokban, reptereket kell lezárni, látjuk a brüsszeli terrortámadást, látjuk a francia civil áldozatokat, tehát Európa nyugati fele ennek a nagyon progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően most már a 25. órába lépett, és most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján.
A jelenlegi bevándorlási paktum, a régi is, meg az új is egyébként azt ösztönzi, hogy akárhogyan is, akár embercsempészek segítségével, akár életveszélyes utak végén, ha már valaki elúszik, elfut Európa határáig, akkor ott úgyis fognak vele valamit kezdeni. Valahogy majd egy jogi kiskapuval mégiscsak bebocsátást fog nyerni. Azt az országot, aki ez ellen küzd, azt pedig beperlik Luxemburgban.
Az Európai Bizottság nemrég kiadott egy nyilatkozatot, miszerint az Európai Unió kiáll a zsidó közösségek mellett ezekben a nehéz időkben, amikor az antiszemita incidensek száma ismét rendkívüli szintet ért el Európa-szerte. Tehát adott egy Európai Unió, amely támogatja az illegális migrációt, majd elcsodálkoznak, hogy Berlinben Molotov-koktélt dobnak egy zsinagógára.
Egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között, hiszen ez egy kulturális nyomás is, ami Európában van. A Sargentini-jelentésre is érdemes gondolni. Néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták minket azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott Magyarország a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Virágzik a zsidó kultúra, illetve maga az emlékezetpolitika is, ami nagyon fontos. Azok beszélnek és vádolják Magyarországot ezzel, akiknél pedig gyakorlatilag üvölt a probléma az utcákon. Nagyon durva fizikai támadások érik ott a zsidó lakosságot, és ez sajnos csak erősödni fog. Nyilván erre valamit kellett lépni.
De ez is tipikusan illeszkedik abba az álszent európai magatartásba, ahol egyértelmű, hogy nekik van egy problémájuk, és ilyenkor nem az a megoldás, hogy önvizsgálatot tartanak, hogy mit rontottak el, hogyan kellene nyíltan kommunikálni az emberek felé, hanem minket támadnak.
Én úgy gondolom, hogy a problémával mindenképpen foglalkozni kell, és mi évek óta a Tanácsban, akár az igazságügyi formációt nézzük, akár a jövőbeli elnökségi programokat, mi mindig napirenden tartottuk az antiszemitizmus elleni küzdelmet. Szerintem nagyon fontos, hogy Európa ezzel a kérdéssel foglalkozzon. És fontos, hogy a valóságot is most már nevén nevezzük. Egyértelmű az összefüggés, az illegális bevándorlás, a párhuzamos társadalmak kialakulása, a belbiztonsági kihívások és a modern nyugati antiszemitizmus között.
A frissen nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági jelentés szerint szintén egyértelmű összefüggés van az illegális bevándorlás és a terrorizmus között. Felmerül-e kötelezettségszegési tényező az uniós szervekkel szemben, amiért ennek kiküszöbölésére nem tesznek lépéseket?
Pont fordítva történik minden, mint ahogy egyébként a józan ész diktálná. Egyrészt a kerítésre közel kétmilliárd eurót költöttünk, ennek alig egy százalékát finanszírozta utólag az európai büdzsé, de azt nem merték kimondani, hogy a kerítésre adják a pénzt, mert annyira ideológia vezérelte a bevándorláspolitika, hogy ezt egyszerűen nem meri kimondani Von der Leyen, mert akkor majd más országok is kérnek kerítésre pénzt. Ha kimondanák, hogy fizikai határzárra adnak pénzt, akkor beismernék, hogy van egy létező migrációs probléma. A másik, hogy egy morális paradox helyzet állt elő. Magyarország jogi, fizikai védelemmel nemcsak önmagát, de Schengen és Európa határait is védi az illegális bevándorlástól. Ismerősek a számok már mindenki számára szerintem: csak idén már több, mint 170 ezer illegális betörési kísérletet hiúsítottak meg a rendőrök. A betörési kísérletek egyre agresszívabbak, egyre szervezettebbek, látjuk, hogy automata fegyverekkel támadnak már a magyar rendőrökre. Tehát van egy ilyen élet-halál harc gyakorlatilag, és egyértelmű a magyar hősiesség, hiszen több évszázados tapasztalatunk van ebben, hiszen mindig Európa határait védtük.
Abszurd, hogy az európai NGO-k, nemzetközi NGO-k által irányított bevándorláspolitika nyomás alatt tartja a törékeny koalíciókban dolgozó európai politikusokat is. Hiszen nem önmaguk urai, ezért olyan intézkedéseket támogatnak, amelyek mindenkit beengednének Európába. Ez az újabb csomag sem lesz jobb, hiszen a pull faktor, az elosztási mechanizmus, akárhogyan is hívjuk, az egy idő után azt a helyzetet eredményezi, hogy aki eljutott a határig, annak meg kell majd oldani az elhelyezését. Úgyhogy itt ismerős a híres-hírhedt szám, hogy 22 ezer euró/be nem fogadott migráns a váltságdíj, hogyha egy ország ezt nem akarja elfogadni a kvótát. Ez van a tervezetben.
Ha elveszítjük az ítéletet, vagy a pert ezügyben, akkor az ítélet napi kényszerítő bírságot szab majd ki, olyan 16 ezer euróra kell számítani naponta. Európa egy teljesen paradox helyzetbe kalauzolta magát, ezt kell megváltoztatni az európai választások során.
Molnár Csaba a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint nincs olyan, hogy migrációs paktum, az Európai Unióban nem létezik, soha nem volt, jelenleg nincs előkészítés alatt és a jövőben sem lesz. Szerinte létezik egy korábban meglévő Európai Uniós szerződés módosítására való igény a migráció kezelésével kapcsolatban.
Persze, hogy kellemetlen egy itthoni DK-s képviselőnek, hiszen ő egy olyan nagy pártcsaládhoz tartozik, ami ezt a paktumot támogatja. Ő egy olyan fősodorba tartozik, amely Európát gyakorlatilag egy lakosságcsere-program áldozatává akarja tenni.
Ad absurdum Verhofstadt még azt is mondja arrogánsan, hogy jó minőségű migráció kell nekünk, tehát az se érdekli, hogy Afrikában vagy akárhol, akik otthon maradnak, azok meg képtelenek lesznek majd a saját országukat helyreállítani és igazi fejlődést hozni. Micsoda gyarmatosító reflex ez?
A magyar közvélemény, meg jóval a kormánypártok támogatásán és a miniszterelnök személyes népszerűségén túl támogatja azt a magyar kormánypolitikát, ami egyértelmű nemet mond az illegális bevándorlásra, és meg akarja őrizni Európát olyannak, amilyennek szeretjük. Ez egy elég frusztráló helyzet lehet egy DK-s képviselőnek, és akkor jöhetnek ezek az ilyen nagyon kreatív ötletek, hogy nincs is migrációs paktum. Érdemes felmenni a parlament és a tanács honlapjára, mert ezek a jogszabályok éppen elfogadás előtt állnak.
Daniel Freund EP-képviselő az igazságügyi reformokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy azok elégtelenek, alapvető hiányosságok vannak, benne és Magyarország továbbra sem jogosult az uniós forrásokra. Továbbá még mindig nem lát tisztán az Európai Bizottság a magyar igazságügyi reformokkal kapcsolatban, ezért újabb kérdéseket küldtek a kormánynak. Milyen hatással van ez az üzenet az eljárásra? Mit várnak még el az illetékesek ezzel kapcsolatban?
Ezek most már szerintem egyre szánalmasabb próbálkozások, és egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is. Most ügyeskednek az eljárási határidőkkel, álszent és mondvacsinált okokat keresnek, most már szinte mondatrészekbe és nyelvtani értelmezésekbe kötnek bele, de ez jó ürügy arra, hogy visszaküldjék megint a levelüket, és azt mondják, hogy akkor várják a magyar kormány válaszát, és hát a sajtóban úgy értékelik, hogy itt még mindig hatalmas problémák vannak.
Ha esetleg zöld lámpát adnának a magyar csomagra, az a döntés életveszélyt jelentene bizonyos politikusok számára Brüsszelben.
Van egy fontos személyes élményem, és ez szerintem mindent megmagyaráz. Amikor az igazságügyi biztossal a csomagról tárgyaltunk még tavaly tavasszal, világossá vált számomra, hogy csak azért nem tud még megszületni a politikai döntés, a politikai oké a csomagra a Bizottság részéről, mert még várják az erőviszonyok alakulását. Már régen meg lehetett volna hozni a döntést, de akkor azt mondta nekem az igazságügyi biztos, hogy a csomagot akkor tudják majd politikailag elfogadni, hogyha az én külügyminiszterem nem fog Beloruszba utazni. Ez egy olyan történelmim tételmondat lehetne az Európai Unió mai állapotáról, amit később tankönyvekben kellene tanítani. Mert itt a nyílt bizonyítéka annak, hogy semmi köze Magyarország igazságügyi rendszerének ahhoz, hogy a külpolitikánk milyen, de mégis ők ezt összefüggésbe hozzák. A magyar igazságszolgáltatás köszöni szépen jól van.
Akik ezt kritizálják, azok nem is a magyar bíróságok. Még a legkritikusabb Országos Bírói Tanács is egyébként elégedett a jogszabálycsomaggal és hajtják végre az újonnan kapott eszközökkel az új céljaikat, megválasztották új elnöküket, használják az anyagi és emberi erőforrásokat, tehát szépen mindenki végzi a dolgát.
Ki az, akinek nem tetszik? Daniel Freundnak és társainak. Ki is az a Daniel Freund? Egy saját országában 13 százalékon álló pártnak az Európai Parlamentbe küldött német nemzetiségű képviselője, aki arra építi politikai karrierjét, hogy egy másik szuverén országot folyamatosan támadjon napi több tucat tweetben.
Azt már lehet tudni, hogy elnök asszony indul-e az EP-választásokon és ön lesz-e a Fidesz listavezetője? Ha igen, milyen szövetségeket fog keresni ön és a párt az EP-ben?
Készülök a feladatra, ezért is utaztam már nagyon sok helyre bizottsági elnöki minőségemben is. Még a hivatalos elnökségi döntések váratnak magukra, de én alázattal elvégzek bármilyen szolgálatot. Hiszen én egy nemzeti szuverenista képviselő vagyok, aki ezt az ügyet próbálja előmozdítani európai szinten is. Hatalmas káosz van Európában, vezetési válságban van az Unió, nem ura önmagának, hiszen az elitek elszakadtak a választók valódi érdekeitől, akaratától. Én egy olyan politikai közösségnek szeretnék a hangja lenni, akik ki merik mondani a valós problémákat, nevén nevezik a migrációs kihívásokat, akár a család és Európa keresztény jövőjének a kihívásait is.
A hivatalos lista valószínűleg a jövő év elején, tehát szerintem január-február környékén lesz nyilvános. Eleve egy nagy tisztújító kongresszus vár a pártcsaládra most, és akkor onnantól kerül sor ezekre a döntésekre.
Mi következményekkel járna, ha a 2024-es EP-választásokon tovább erősödnének a liberális, baloldali pártok?
Tovább folytatódna az erózió. Tehát gyakorlatilag menne tovább, ami most zajlik, de még súlyosabb következményekkel. Azt szokták mondani, ha például az egyes országok választópolgárai között eléri a tíz százalékot a bevándorló hátterű, más kultúrájú szavazók aránya – és látjuk a népesedési statisztikákból, hogy ez egy exponenciális jelenség Nyugat-Európában – , akkor onnantól kezdve megjelenik egy kulturális különbség a városi tanácsok szintjétől az országos nagypolitikai szintjéig, ami aztán a politikai üzenetekre és döntésekre is hatást fog gyakorolni. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a zsidó-keresztény gyökerű Európa teljesen meg fog változni. Akár az oktatáspolitikát, a családpolitikát, vallás és állam viszonyát nézzük, a közrend, a belső törvényességhez való viszonyt nézzük, akkor egy szerintem senki által nem vágyott világ fog bekövetkezni. Elég, ha csak megfigyeljük a német hírekből, hogy hány helyen nem tekintik már a német alkotmányt a bevándorló hátterű lakosok saját magukra nézve törvénynek, hanem inkább a saját vallási törvényeiket követik. Ezzel csak a párhuzamos társadalmak kialakulása erősödik.
Kiemelt kép: PS/Hatlaczki Balázs
