A magyar honvédek nagyon fontos stabilizáló feladatokat fognak ellátni az afrikai országban. Csád olyan államokkal szomszédos, mint Szudán, ahol jelen pillanatban polgárháború dúl, Nigéria, ahol komoly problémákat okoz a Boko Haram (Bűnös Nyugat) nevű terrorszervezet, a Közép-Afrikai Köztársaság, ahol szintén polgárháborús állapotok uralkodnak, Niger, ahol szintén dzsihadista csoportok hurcolnak el gyermekeket gyerekkatonának vagy lányokat szexrabszolgának, Kamerun, ahonnan migránsok indulnak el Európába, és végül ott van északi szomszédja, Líbia, ahol embercsempész szervezetek várják, hogy lélekvesztőkön Európába küldjék a migránsokat. Mivel az embercsempészetből már ugyanakkora haszonra lehet szert tenni, mint a drogkereskedelemből, egyre több bűnszervezet foglalkozik migránsok toborzásával és szállításával.
Afrika több országa, így Csád is egy fontos tranzitútvonala az embercsempészeknek. Teherautókon szállítják a fizetőképes embereket a szubszaharai részekről északra. Az útvonalak mellett vannak kialakított pihenőpontok, ahol a migránsokat ellátják ivóvízzel, élelemmel. A karavánok végcélja Líbia, ahonnan az afrikai migránsok, leginkább fiatal férfiak lélekvesztőkön indulnak útnak a Földközi-tengeren Európa felé. Papírjaikat gondosan a tengerbe dobják, mivel tudják: akinek nincsenek érvényes dokumentumai, azokat ki sem lehet toloncolni, mivel állampolgárságukat nem lehet egyértelműen megállapítani.
Fontos ezeknek a migrációs útvonalaknak a lezárása. Ehhez tud a magyar hadsereg érdemben segítséget nyújtani a csádi hadseregnek. A modern technika és a jó kiképzés messze felülmúlja az afrikai hadseregek eszköztárát és képzési rendszerét. Ezért a támogató munka mellett valószínűleg kiképzést is folytatnak majd a magyar katonák. A modern nyugati taktikai képzést elvégezve a csádi katonák multiplikátorok lehetnek, és ők is kiképzőként adhatják tovább a megszerzett tudást bajtársaiknak. A terrorizmus elleni harc a másik fontos feladat: ez szolgálja az adott térség védelmét, az ország stabilitását, és meggátolható, hogy különféle szervezetek, például az Iszlám Állam afrikai szimpatizánsai, vagy az al-Káida az Iszlám Magrebért (AQIM) ne juttassanak be harcosokat a migránsok közé keverve Európába.
A katonákra fontos szerep hárulhat egy, a térségben kitört katonai konfliktus esetében is. Magyar állampolgárok és magyar érdekek védelmében villámgyorsan be tudnak avatkozni és például diplomatákat tudnak evakuálni egy háborús zónából. Az elmúlt évek konfliktusai megmutatták, hogy erre többször szükség is volt legutóbb Afganisztánban.
Az Országgyűlés a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslatot 143 igen, 30 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. 23-an nem szavaztak. A javaslat értelmében a magyar katonák 2025. december 31-ig a Csádi Köztársaság területén egy, legfeljebb kétszáz fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingensben vehetnek részt egyebek mellett tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása érdekében – számolt be a Magyar Nemzet.
