Az Iszlám Állam, amely kalifátusnak kiáltotta ki magát, „fénykorában” 11 millió ember felett rémuralkodott. Aki nem értett egyet az iszlamisták retorikájával és a hetedik századot idéző vallási ideológiával, azt gondolkodás nélkül kivégezték. A terrorszervezet vezetői csak a feltétlen engedelmességet és a behódolást fogadták el. A külföldi segélyszervezetek munkatársait, újságírókat és mindenkit, aki szerintük az iszlám ellensége volt, lefejezték vagy élve felgyújtották.
Emberek milliói menekültek el Szíriából és Irakból, hogy megszabaduljanak a rémálomszerű mindennapoktól. A nők sem voltak biztonságban, rájuk női erkölcsrendészek vigyáztak, hogy semmi iszlámellenes dolgot ne műveljenek, mint a dohányzás, a sminkelés vagy beszélgetés férfiakkal, aki nem rokonuk vagy a férjük volt. Volt nő, akit azért lőttek agyon, mert mobiltelefonált. A mobil tiltva volt, mivel féltek a kémektől és attól, hogy a cellaadatok alapján bemérhetik a harcosokat vagy vezetőiket. Néhány esetben a mobiltelefonok GPS-koordinátái mutatták az utat a drónoknak vagy a cirkálórakétáknak, ezért a terroristák betiltották őket.
Persze voltak, akik becsempésztek telefonokat Irak vagy Szíria szabad területeiről, és nagy titokban használták is őket. Egyikük egy tizenéves bosnyák lány volt, aki szüleivel Ausztriában élt. Ő és barátnője szerelembe estek az Iszlám Állam harcosaival (legalábbis ők azt hitték, hogy azok a jóképű, kigyúrt srácok várják majd őket) és megszöktek otthonról, hogy új életet kezdjenek Rakkában, a kalifátus fővárosában. Törökországon keresztül jutottak át Szíriába, a határon már várták őket az Iszlám Állam toborzói. Amikor elérték a rommá lőtt szíriai Rakkát, akkor szembesültek a valósággal, hogy a kalifátus nem olyan, mint amit az állítólagos barátaik hazudtak nekik. Nincsenek pálmafák, medencés villák, barátságos emberek, hanem bombázás, halál, kivégzések és rabszolgasors. A jóképű srácokkal sosem találkoztak, hanem férjhez adták őket szakállas, fanatikus dzsihadistákhoz, akiket az esküvői szertartáson ismertek meg.
Hónapokkal később egyiküknek sikerült szereznie egy mobiltelefont és felhívták szüleiket. A lányok családja az osztrák belügyminisztériumhoz fordult segítségért, hogy hozzák vissza őket, hiszen fiatalkorú osztrák állampolgárok voltak. A minisztérium bevonta a terrorelhárítókat, a Kobra csoportot, valamint a Bundesheer, a hadsereg speciális alakulatát is az akcióterv kidolgozásához. Ám hiába: egy behatolás Rakkába nagyon komoly veszteségekkel járt volna, és nem is biztos, hogy a lányokat élve ki tudták volna hozni. A bécsi kormány közölte a szülőkkel, hogy nem tudnak segíteni. A lányok megpróbáltak maguk átszökni a szabad szír területre, de nem sikerült nekik. Egyikük már terhes volt, de ennek ellenére agyonlőtték; másikukat szemtanúk állítása szerint puskatussal halálra verték. Sok száz európai és amerikai lányt csábítottak át Irakba és Szíriába ilyen trükkel, és legtöbbjükről sosem hallott többet a családjuk.
Bassár el-Aszad szír elnök végül az oroszok és az irániak segítségét kérte az Iszlám Állam ellen. Itt, Irakban a reguláris hadsereg és az Irán támogatta síita milíciák vívtak pokoli háborút a radikálisok ellen, ám végül sikerrel. 2019-ben elmondhattuk, hogy a kalifátusnak vége, legalábbis a Közel-Keleten. Az ideológia még tovább él: a szervezet elég aktív jelenleg Afrikában, Afganisztánban és Pakisztánban. Persze vannak próbálkozásaik Irakban és Szíriában is. Időről időre merényleteket hajtanak végre.
Ajánlott sorozatok és filmek a témához: Moszul (Netflix), A Kalifátus (Netflix) – mindkettő nagyon hiteles.
(Folytatjuk)
