A reggeli ülősztrájk után Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással! címmel délután négy órától tovább tüntettek a státustörvény bevezetése ellen. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által meghirdetett demonstrációra 16–17 óra között gyülekeztek a budapesti Kálvin téren, ahonnan a Belügyminisztérium épületéhez vonultak. A tömeg Pintér Sándor belügyminiszter nevét skandálta, és azt kiabálták, hogy a státustörvény nem más, mint egy bosszútörvény.
Úgy tűnik, lassan csak-csak kézzelfogható eredményekhez vezet a már sokat emlegetett pedagógusi béremelés folyamata. Korábban Rétvári Bence erősítette meg, hogy emelik a tanárok bérét, még konkrét számokat is említett: terveik szerint
2025-re egy pedagógus átlagosan 800 ezer forintot keres majd.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán azt is kiemelte, hogy a béremelésekre szánt 800 milliárdos konstrukció jelenleg a legnagyobb az Európai Unióban. A pedagógusok 75 százalékos béremelését az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintból oldaná meg a kormány. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy a költségvetésből januárban már megelőlegezték a tervezett időarányos béremelések 10 százalékát és amint megérkeznek az uniós források, akkor a különbözetet visszamenőleg kifizetik.
Rétvári szerint a státusztörvény már a megbecsülés része
A Belügyminisztérium (BM) március 2-án közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján. Az egyik legfontosabb változás, hogy a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetne be a közalkalmazotti jogviszony helyett. Rétvári azt mondta, a jogviszony megváltoztatására azért van szükség, hogy egyszerűbbé válhasson a jogalkalmazás, és szerinte az, hogy a pedagógusok státuszáról önálló törvény születik, „már a megbecsülés része”.
Nem így gondolják a szakszervezetek:
szerintük a státusztörvénynek nevezett jogszabálytervezet növeli a pedagógusok napi maximális munkaidejét,
döntéseket vesz el a tantestületektől és korlátozza a tanárok szólásszabadságát is. Szerintük az új jogállás részletei ellentmondanak a kormány uniós vállalásainak, többek között annak, hogy a kormány vállalta, hogy vonzóvá teszi a pedagógusszakmát, továbbá nem vesz el szerzett jogokat a tanároktól és nem csökkenti azok autonómiáját sem. Egyes lapok brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írnak, hogy a törvénytervezet miatt veszélybe kerülhet a tanárbéremelés uniós részének folyósítása. Mint ismert, a kormány 80 százalékban uniós pénzekből oldaná meg ezt a kérdést, a kormány friss közlése alapján uniós pénzek nélkül a belengetett 21 helyett mindössze 10 százalékos emeléssel számolhatnának a pedagógusok.
Hogyan akadályozza meg a baloldal a hazai pedagógus-béremelést?
A két nappal ezelőtti bejelentése alkalmával Rétvári cáfolta, hogy a státusztörvény miatt veszélybe kerülhetnek az uniós pénzek. Mint fogalmazott: „a kormány mindent megtesz azért, hogy ezt a forrást odaadják a pedagógusoknak” és azt is hozzátette, hogy „az utaláshoz előírt minden feltételt teljesítették”. Szerinte a státusztörvény azért sem lehet akadálya a kifizetéseknek, mert annak az a lényege, hogy a pedagógusok saját jogállást kapjanak. Ez biztosíthatja, hogy aki többet és jobban dolgozik, azoknak magasabb fizetése legyen – fogalmazott az államtitkár.
Arra a felvetésre, hogy vannak olyan ellenzéki vélemények, amelyek szerint már itt vannak az uniós források, az államtitkár azt mondta, „ez furcsa, mert a baloldali politikusok mindent elkövetnek azért, hogy ezek a források ne érkezzenek meg”. Emlékeztetett Gyurcsány Ferencnek egy rádióműsorban tett kijelentésére, miszerint „nekik az a feladatuk, ők azért dolgoznak, hogy ezek az európai uniós források ne is érkezzenek meg”. Miközben tehát idehaza Dobrev Klára több körben találkozik a pedagógus szakszervezetekkel és elmondja nekik, hogy több pénzt kell követelni, majd – ahogy a férje beismerte – kimegy Brüsszelbe, és ott azt mondja, hogy egyetlen fillér se érkezzen a pedagógusok béremelésére – tette hozzá Rétvári Bence.
Mi alapján alkotják meg a bértáblát?
A státusztörvény másik, a sajtóban nagy port kavart eleme, hogy a kormány bevezetné a pedagógusoknál a teljesítménybért. A Belügyminisztérium ennek kapcsán egy korábbi felmérésre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a válaszadók 70 százaléka egyetértett azzal, hogy díjazásuk a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt. Az Országgyűlés hétfői ülésén is napirendre vették a pedagógusbéremelés kérdését.
Rétvári itt a teljesítménybér kapcsán azt mondta, hogy – mint fogalmazott –
a korábban itthon nem látott léptékű pedagógus-béremelés” egyik fő szempontja nem a végzettség, vagyis az, hogy a tanár egyetemen vagy főiskolán végzett-e, és még csak nem is a pályán eltöltött idő, hanem a teljesítmény,
ez utóbbi alapján kívánják megalkotni a bértáblát. Rétvári úgy reméli, ennek az elvnek köszönhetően a pályakezdők is kevésbé morzsolódnának le. „Sokan, akik elvégzik a tanárszakot, nem ezt a pályát választják, vagy öt éven belül elhagyják ezt a pályát” – ismerte el az államtitkár.
Mikor lesz a pedagógus-béremelés?
A jogszabályt júniustól tervezte bevezetni a kormányt, ám Rétvári Bence minap tett kijelentései arra engednek következtetni, hogy ez csúszhat, és az sem biztos, hogy nem lesz tartalmi változás a passzusban. Mindenesetre Április 24-én az utcára vitték a diákokat és a tanárokat a PDSZ aktivistái, hogy tiltakozzanak a státusztörvény bevezetése ellen. Ezután a Momentum képviselői Hadházy Ákossal együtt ismételten megpróbálták lebontani a Karmelita kolostor előtti építkezési kordont.
[foogallery id=”921134″]
Forrás: Mandiner; Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
