Berlinben sok tízezer ember gyűlt össze egy béketüntetésre, valamint azért, hogy a zöld-vörös kormány fegyverszállításai ellen emeljék fel hangjukat. Az emberekben ugyanis egyre inkább növekszik az aggodalom: félnek egy esetleges atomháború kitörésétől vagy legalábbis a konfliktus kiszélesedésétől. Több tüntető egybehangzó véleménye szerint szégyellik, hogy “ismét német tankok gyilkolnak oroszokat”, mint anno, a második világháborúban. A tüntetés szervezője a „Die Linke” baloldali párt politikusa Sarah Wagenknecht volt, de politikai pártállástól függetlenül rengetegen ellenzik Berlin Ukrajnával folytatott politikáját.
Petr Pavel cseh elnök nem zárta ki azt a forgatókönyvet, hogy Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie Oroszországnak ahhoz, hogy békemegállapodást írhasson alá. Ezt a Suspilne című lapnak adott interjújában mondta.
Belarusz és orosz hírcsatornák is arról számoltak be, hogy robbanás volt a Minszk közelében található a Macsuliscsi katonai repülőterén. Információk szerint a légierő egyik A-50-es katonai szállító repülőgépe megsérült. Lukasenka egyelőre nem kommentálta a Minszk melletti robbanásokat: orosz katonai tudósítók szerint az ukrán fegyveres erők dróntámadása volt. Lukasenka korábban közölte, ha országát támadás éri, belép a háborúba Oroszország oldalán.
Négy amerikai B-52 Stratofortress stratégiai bombázó repülőgépből álló csoport érkezett pénteken a spanyolországi Moron légibázisra – közölte az amerikai légierő európai parancsnoksága. Az észak-dakotai Maynott légibázisról érkező 5. repülőszázad nukleáris képességű bombázói „a NATO-szövetségesekkel és partnerekkel való együttműködés és a kapcsolatok erősítése céljából” települnek Európába – áll a közleményben. Az amerikai hadsereg közlése szerint a két B-52-es stratégiai bombázó pénteken egy transzatlanti repülés után Észtország felett repült át a függetlenség napi ünnepségek részeként, mielőtt megérkezett a spanyolországi Moron légibázisra. A kis magasságú repülésre a tallinni Szabadság tér felett került sor az ünnep alkalmából rendezett felvonulás során. A gépek mindössze 200 km távolságra voltak az orosz határtól – számolt be az orosz hírek hírportál.
Egyre több nyugati újság, pl., Washington Post, N.Y. Times és a Focus, teszi fel a kérdést, hogy mekkora lehet Ukrajna háborús vesztesége, azaz hány katona vesztette már életét a fegyveres konfliktusban. A több tízezer friss sír arra utal, hogy valósak lehetnek azok információk, például az izraeli Moszadé, amely szerint már közel 200.000 ukrán katona halt hősi halált az elmúlt évben.
A Washington Post publicistája Josh Rogin is közzétett egy írást, amely szerint az idő nem Ukrajnának dolgozik. Kitért a Kijevnek küldött folyamatos fegyverszállításokra is, amelyek nemcsak meghosszabbítják a konfliktust, hanem az ukrán állam megszűnését is okozhatja. Már egyes ukrán politikusok is kezdik elveszteni a hitet a győzelemben. Olekszij Honcsarenko azt mondta, hogy ha a konfliktus még több évig elhúzódik, akkor Ukrajna „pirruszi győzelmet arat. „Még egy ilyen győzelem és nem marad több katonám”, kiáltott fel a legenda szerint Pürrosz király, miután győzött a rómaiak ellen, de majdnem az egész hadserege odaveszett az ütközetben.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy rövid interjúban kifejtette, hogy a különleges hadművelet végkifejlete attól is függ, hogy a nyugat milyen fegyvereket ad Ukrajnának. Minél nagyobb ezek hatótávolsága annál messzebbre kell kitolni Oroszország védelmi vonalát. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna komoly területvesztéssel számolhat.
