A Blokád című nagyszerű történelmi filmdráma ráirányítja a figyelmet a rendszerváltoztató Magyarország egy tragikus eseménysorozatára: a taxisblokádra, amely – bár a fuvarozók többségének felháborodása őszinte volt – mérvadó vélemények szerint a törvényesen megválasztott Antall-kormány elleni államcsínykísérletnek nevezhető, amiben jócskán szerepet játszott az átmentett kommunista titkosszolgálat és az akkori ellenzék egy része. A Magyar Televízió archívumából került elő egy “muszter”, azaz nyers, forgatott videoanyag, amely 1990. október 27-én készült a Kossuth téren, amikor a blokádisták ellen és a kormány mellett tüntetőket rendőrkordon választotta el a taxisoktól, az Országház ablakából pedig integetve üdvözölte a szimpatizánsokat Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter és Horváth Balázs belügyminiszter. A belügyminiszterre kiemelkedő feladat hárult, a krízis napjaiban ő helyettesítette a daganateltávolító műtéte miatt a kórházban lábadozó miniszterelnököt. Nem véletlen, hogy a diktatúrából átmentett ál-rendszerváltó média, és a Göncz Árpád államfő, Pető Iván SZDSZ-elnök és Hankiss Elemér köztévéelnök nevével fémjelezhető klikk éppen őt próbálta leginkább lejáratni.
Mutassa meg a tv ezeket a képeket is, azt kérném!
– kiáltja a kamerának egy szemüveges, kormánypárti tüntető az unikális felvételen. A Hankiss Elemér elnökölte Magyar Televízió szerkesztői mégsem mutatták meg, ehelyett egy olyan, manipulatívan megvágott képsorozat került adásba, amelyből – és a hozzá társított bolsevik suttogó propagandából – egy ország gondolta azt, hogy a néhai Horváth Balázs belügyminiszter tökrészegen imbolyog az Országház ablakában, ahonnan integetés közben majd’ kiesik. Az MDF karakánabb szárnyához tartozó Horváth a jellegzetes, ízes tájszólásával a Kossuth téren interjút is adott az MTV riporterének, Franka Tibornak (rögtön előtte, bent a Parlamentben pedig Juszt Lászlónak), ám ebből is csak pár, a hangzavarban elfúló mondat került adásba, ami szintén erősítette a részegségről szóló rágalmat.
Amikor a Lejáratás és bomlasztás című dokumentumfilmhez korabeli anyagokat gyűjtöttem, meglepve szóltam a Magyar Televízió – érezhetően igen tapasztalt – archívumkezelő hölgyének, hogy “csak 12 kazettát kértem”, s volt egy plusz kazetta az asztalon.
Ez is érdekelni fogja, Gergely!
– mondta a hölgy. A kazettán a fenti muszter, azaz eredeti forgatott anyag volt, amely azon a feszült napon a Kossuth téren és az Országházban készült. Mivel a dokumentumfilmünk Hankiss Ágnes Lejáratás és bomlasztás és Állambiztonsági játszmák című tanulmányaira, az utóbbiban feltárt “ÉK ’87” nevű titkos művelet (éket vertek és beépültek a rendszerváltó ellenzék soraiba) hatásaira szorítkozott, és a taxisblokád csak mint (a sajnos nagyon is eredményes) akció egyik következményeként került a filmbe, csupán egy részletet szerepeltethettem benne. Ám a Köbli Norbert által zseniálisan megírt, a végletekig besározott Antall Józsefnek végre (nagyon színvonalasan és látványosan) igazságot szolgáltató Blokádot nézve jutott eszembe: a mindig tiszta szívű és mélyen hazaszerető államférfi, Horváth Balázs is megérdemli az utólagos erkölcsi igazságszolgáltatást.
A fenti felvételen Horváth Balázs hosszasan és tisztán érvel a riporternek (bár a tüntetés feszült pillanataiban érthetően felfokozott hangulatban). Ám a közmédia akkori posztkommunista és SZDSZ-es manipulátorai nem akarták, hogy a nagyközönség láthassa a kormányfőt helyettesítő miniszterrel készült interjú egészét. Az ablakjelenetből is csak a hirtelen megrogyó miniszter került adásba, holott a nyers videókból kiderül: az MTV két stábbal forgatott, lent a téren (Franka Tiborral) és fent a folyosón (Juszt Lászlóval).
Az utóbbi részleten Juszt bent is megkérdezi Horváth Balázst, illetve bentről is látszik, amint Jeszenszky Géza az erkélyhez lép. A két kameraállást és a tömeg rigmusait összevetve egyértelmű, hogy Juszt ott volt pár tíz másodperccel korábban is, amikor Horváth fellépett az ablak alatt álló ruganyos bársonyfotelre, és a riporter láthatta, hogy csak emiatt bicsaklott meg a miniszter egyensúlya egy pillanatra. Juszt és Franka is interjút készített a jelenet előtti és utáni percekben Horváth Balázzsal, mégis – minimum – szó nélkül hagyták a részegségről szóló rágalmakat és az adásba került változaton elvégzett manipulációt.
Persze ma már az értő közvélemény pontosan tudja, miként hazudta és manipulálta végig az átkosból átmentett médiaelit és az 1991-es Charta-tüntetésen már nyíltan parolázó SZDSZ-es, MSZP-s ellenzék a teljes rendszerváltoztatás időszakát, de érdemes felidézni még néhány hasonló pillanatot: éppen a Blokád című film eleveníti fel az eseménysort, amikor Antall József 1990. október 24-én bevonult a komoly műtétre, de előtte közérthetően és szelíden elmondta egy tévéinterjúban, hogy drámai nemzetközi események miatt nem kerülhető el a piaci üzemanyagárak azonnali bevezetése. Az interjút – a filmben Hankiss Elemér tévéelnök és SZDSZ-es közkedvenc utasítására – nem engedték adásba, helyette csak tovább fokozták az indulatokat. Aktívan közreműködött a köztévé annak a hazugságnak a terjesztésében is, hogy Horváth Balázs a honvédséget is bevetette volna a taxisok ellen. Mindvégig aláterceltek Göncz Árpád köztársasági elnök manipulatív mesterkedéseinek és cenzúrázták a kormányzati érveket. Ugyanez ismét megtörténik 1992. október 22-én, amikor az Esti egyenleg című műsor úgy siet az 1956-os börtöntársai által kifütyült Göncz Árpád segítségére, hogy meghamisítják a “muszter” videót és a füttyögés alá szkinhedek képét vágják.
Összegezve: a reformkommunista időkből átmentett ál-rendszerváltó médiaelit a közszolgálat helyett azon mesterkedett, hogy 1994-re tető alá hozza a zömében komcsi kádergyerekekből álló Szabad Demokraták Szövetsége és a diktatúra állampártja, azaz a Magyar Szocialista Párt koalícióját. Négyéves fáradozásuk végül kétharmados sikert hozott…
Megszólal a kuríros manipulátor
Visszatérve Horváth Balázsra! A taxisblokád idején a közmédia mellett oroszlánrészt vállalt a propagandafeladatokból a rendszerváltozás egyik leghangosabb lapja, a Kurír is, amelyről az utóbbi években kutathatóvá tett állambiztonsági dokumentumok igazolják, hogy – a Nap TV, a 168 Óra, a Mai Nap, a Reform és más orgánumok mellett – a kommunista titkosszolgálat embereinek bábáskodásával jött lére (a beütött Kontrax vállalat jóvoltából) azzal a feladattal, hogy a rendszerváltozást (vagy ahogy az állambiztonsági iratokban a hatalomátmentésre készülő belügyesek nevezik: a modellváltást) a szerintük helyes irányba terelgessék. Ennek a minden gyanú alatt álló, uszító napilapnak volt a belpolitikai rovatvezetője Szele Tamás, aki blogjának egy 2019-es bejegyzésében nagyon felháborodott azon a híren, miszerint egy kis hidat neveztek el Nagyvázsonyban a néhai Horváth Balázsról, aki a térség kedvelt és sikeres országgyűlési képviselője is volt.
Szele – 29 év elteltével is teljesítve a bolsevik diverzánsra kirótt feladatot – így hazudozik Horváth Balázsról:
Tehát Horváth Balázsról azért neveztek el hidat, mert 1990. október 27-én vasárnap, a kora esti órákban, szürkületkor erősen dülöngélve integetett a Parlament ablakából? Úristen, akkor sokakról fél Budapestet el lehetne nevezni… Jó, nem ezért. Hanem azért, mert olyan nevetséges volt a jelenet – történetesen magam is láttam, sőt, van róla videofelvétel is, bár nem a legjobb minőségű – hogy megírtuk, és akkoriban elég sokat röhögtünk a részeg belügyminiszteren, amint szó szerint a helyzet magaslatán ingadozott, mint egy középparaszt a téesz kapujában.
A Kurír egykori rovatvezetője a PestiSrácok.hu tudósításán élcelődik, amelyben Fábry Szabolcs (akit Horváth Balázs vezetett be a politikába) Nagyvázsony polgármestereként így méltatta a volt belügyminisztert:
Horváth Balázs hídember volt. Ezért szimbolikus, hogy épen egy hidat neveztünk el róla. Mindig igyekezett tisztességes kompromisszumokat kötni, igyekezett minden szempontból szolgálni a választókerületet és ezzel Nagyvázsonyt is. Nagy népszerűségnek örvendett, veszprémi ügyvédként pedig a rendszerváltás megkerülhetetlen szereplője is volt. Többek között ő volt az első szabadon választott kormány belügyminisztere, miniszterelnök-helyettese is. 1989-ben ott volt Erdélyben a romániai forradalom idején. (…) Nagyon megdöbbentünk az ellene elkövetett karaktergyilkosságon, hiszen azt pletykálták róla, hogy a taxisok közé akart lövetni a taxisblokád idején. Valójában nagyon messze állt tőle az erőszak. A másik pletyka, amivel személyét megpróbálták lejáratni, az volt, hogy alkoholista, amit azzal próbáltak “bebizonyítani”, hogy a balliberális média szerint Horváth egyszer részegen integetett a Parlament ablakából. Pedig egy süppedős székre állt fel, ezért tűnt úgy, mintha dülöngélne. Teljesen józan volt, hiszen akkor Antall Józsefet helyettesítette, aki már kórházban volt. Pontosan tudta, hogy mekkora a felelőssége. Tagadhatatlan azonban, hogy bohém ember volt, szerette a társaságot, de nem véletlenül választották meg biztos többséggel minden választáson, amin elindult. A hídavatással is az a célunk, hogy a Horváth Balázsról kialakított emlékképet helyreállítsuk.
Fábry Szabolcs mellett Kónya Imre is megvédte Horváth Balázst egy 2016-os visszaemlékezésében (annak ellenére, hogy a belügyminiszteri poszton utóda, az MDF-en belül pedig riválisa és kritikusa volt):
Egyik képviselőtársunk, Zacsek Gyula kapacitálja a belügyminisztert, hogy köszöntse a kormánypárti tüntetőket. Horváth Balázs szabadkozik, hogy túl magas az ablak, ezért segítő kezek a combjánál fogva felemelik. Alulról hatalmas ováció és erősödő tülkölés fogadja a nyitott ablakban imbolyogva egyensúlyozó belügyminisztert, aki a győzelem jelét mutatja fel híveinek. A televízióban látott és többször megismételt jelenet alapján kész a rosszhiszemű interpretáció, amit sikerült mélyen bevésni az emberek agyába: Horváth Balázs a taxisblokád alatt részegen imbolyogva integetett a Parlament ablakában.
Reméljük, hogy a fenti archív videó is segít a néhai Horváth Balázsról szóló rágalmak eloszlatásában (s reméljük azt is, hogy az MTVA megbocsátja az ad hoc közlést, egyszer már úgyis kifizettük…)!
Sok háttér és érdekesség a puccskísérletről
A Blokád remek és hiteles filmdráma, amely elsősorban Antall József személyére összpontosít, s nagyon ügyesen állítja párhuzamba Antall és Göncz Árpád 1956-os és 1990-es viszonyát, egyben a forradalom és a blokád drámai pillanatait. Elegánsan, de mégis karakánul mutatja be az ötvenes és a kilencvenes évek árulásait. Antall – bár messze nem volt hibátlan – nagyon is megérdemelte, hogy a nagyközönség előtt és ilyen felemelő módon állítsák helyre a Szele Tamás-félék által bemocskolt becsületét.
Érthető módon nem fért bele minden a játékfilm időkeretébe, így Horváth Balázs csak pillanatokra tűnik elő, miközben a nyilvánvalóan meglévő posztkádári-titkosszolgálati szál is csak Barna Sándor budapesti rendőrfőkapitány (később Demszky Gábor főtanácsadójának) intrikái révén bukkan fel. Nem fért az elbeszélésbe (talán elkerülendő a “kurzusfilm-vádat”) a Fidesz szerepe sem – egy jelenetet leszámítva (spoiler!), amikor a nővérke a “jóképű” Deutsch Tamásról beszél.
A liberális Fidesz akkoriban az Antall-kormány kemény kritikusa volt, de épp a blokád idején szakított végleg az SZDSZ-szel. A Modellváltás ’89 – Tetszettünk volna… című történelmi fesztiválunkon, a taxisblokád 2018-as évfordulóján Deutsch Tamás és Kónya Imre között celebráltam pódiumvitát, ahol Kónya kimondta: a blokád idején a Fidesz az SZDSZ-szel szemben a törvény oldalára állt, hiszen kinyilvánította, hogy a demokratikusan megválasztott kormánnyal szembeni puccskísérletben nem vesz részt. (A vitát a YouTube cenzorai letörölték, de a tudósítás ITT visszaolvasható.)
Itt látható Horváth Péter Gyula fotóriportja a 2018-as Modellváltás ’89 – Tetszettünk volna… című történelmi fesztiválunkról:
[foogallery id=”876892″]
A PestiSrácok.hu-n évek óta igyekszünk hiteles képet rajzolni a rendszerváltozás időszakának valóságáról. A téma iránt mélyebben érdeklődőknek ajánljuk:
A Lejáratás és bomlasztás című dokumentumfilmünk (amelynek legvégén használtam fel az MTV-s arcívot) ITT nézhető meg. (Az ÉK ’87 műveletről szóló rész ITT kezdődik benne. A téma feldolgozását a Szétszakadt Magyarország című dokumentumfilmben folytattuk.)
A Blokád bemutatójáról készült videóriportunkat pedig ITT találják.
Természetesen a korszak iránt érdeklődőknek nagyon ajánljuk a Túléltem, mások belehaltak – Stefka István emlékei a médiaháborúról és Mező Gábor: A média lenyúlásának titkos története című könyvét is.
