Trianonra mindig úgy nézünk, mint a mi történetünk egyik tragikus részére, amiből a tragédia valóban helytálló, viszont ez nem csak velünk történt. Ezúttal, ahelyett, hogy ismét elgyászolnánk magunkat, és szemrehányóan feltennénk a kérdést nyugat felé, hogy megérte-e földbe döngölni Magyarországot, fordítunk egyet a szemponton. Inkább szemrehányóan feltesszük a kérdést nyugat felé: megérte ennyire túlnyeretni a szomszédainkat? A soknemzetiségű Magyarország helyett létrehoztak három új, soknemzetiségű országot, egymáshoz erőltettek sem gazdaságilag, sem kulturálisan nem összetartozó vidékeket, és furán hangzik, de ezzel őket is hosszú időre kényszerpályára állították. Száz év távlatából már látható, hogy a román, szerb, és cseh/szlovák nemzetpolitika elsődleges célja a rablott föld magyartalanítása volt népirtással, elüldözéssel, kisemmizéssel, tönkretétellel bármivel, és csak ennek előrehaladt állapotában, amikor már etnikailag is birtokba veszik a megszerzett területeket, akkor kezdenek hozzá a fejlesztéséhez. Addig viszont egy évszázadon át csak sorvadt, balkanizálódott, amit elvettek Magyarországtól. Lássuk, hogyan sáfárkodtak a szomszédaink a megkapott óriási erőforrásokkal, gazdasági lökettel!
